Református templom

Atya faluról 1289-ben olvashatunk a nagyváradi káptalan irataiból.

1321-ben említik először oklevelek a falu papját, Pétert.

1334-ben a pápai tizedjegyzék alapján Atya nagy és módos helység lehetett.

A 14. század elején épülhetett, 1341-ben írt oklevélben említtetik először a már meglévő, Szent György mártír tiszteletére emelt kőtemplom, melyen a mai napig kisebb átalakításokat végeznek.

A templom kora gótikus stílusban épült. A híres Gutkeled nemzetség Acsa (Athya) családja építtette.

1565-ben vált a templom protestánssá, ma református. Ez időben híres prédikátorok jártak ide Beregszászból (mint pl.: Kálmánchei Sánta Márton, Radán Balázs).

A falrészen a bejárati ajtónál balra fenn, 1640-ből, festett, reneszánsz kori, virágos (tulipános)falkép található. A szentély részben, mely élszedett kőből faragott diadalívvel kezdődik, található a reformáció korában félig befalazott sekrestye bejárata. A szentély északi részén található egy kőből faragott szentségtartó (pasztofórium), mely híressége a templomnak. Vele szemben, a szentély déli oldalán van a kegyúri fülke. A szentélyben a szolgáló személyeken kívül csak a kegyúr tartózkodhatott. Őt tisztelték meg a mennyezeten kereszt­bordázatos zárókőre faragott Gutkeled nemzetség farkasfogas (vagy sárkányfogas) címerével.

A kelet-nyugat irányban épített templom szentély részéből a második (hajó) részbe átmenve, a fal déli részén, kora gótikus stílusban, faragott kőkeretes ablakok közt van egy szemüreg alakú ablak, mely a templom “szeme”.

A hajó északi falán található az egyetlen barokk ablak. A nyugati falon, a kapu felett, körablak található. Érdekessége még a templomnak a középkori, “egyfából” készült ajtó, melyen korabeli zár található.

A padokon korabeli festés, a bejárati ajtó fölött karzat található.

Fa harangtorony

A református templom mellett északra álló zsindelyborítású harangtorony a 18. században épült.

A négy fatornyos, 26 és fél méter magas torony, a második legmagasabb a Felső-Tisza vidékén.

A csak fából készült torony 1691-ben épült. Atyai mesterek készítették az erdélyi stílusú haranglábat. Kívülről is megcsodálható az ún. fecske-farkos gerendakötések szépsége. A gerendák nagysága óriási fákról tanúskodnak (az atyai erdőből származtak) amelyeket római és arab számokkal megszámozva, kifaragott állapotba hoztak be a faluba, jelenlegi helyükre. A templom és a harangláb az Országos Műemlék Felügyelőség által 1979-80-­ban lett teljesen helyreállítva.

A harangláb első szintjéről körpanoráma tárul a látogató elé. Tiszta időben a Büdy-vár romjáig el lehet látni.

Büdy-vár

A Büdy-várat a 13. században építtette a Büdy család.

A négy saroktornyos, négyzetes alaprajzú kőből épült erősség 1660-ban már romos volt. Mára sajnos a várat a gaz, lom belepte. A belső vár a talajszinttel vált egyenlővé. A várat körülvevő sánc és kb. 3-5 méter mély vizesárok nyomai maradtak meg és óvták meg a mezőgazdasági műveléstől e fontos műemléket. A hazai beregi síkságon más kővárnak nyomát sem találni.

A várat írás először 1524-ben említette. Az 1563-ban megerősített, vizesárokkal körülvett erődítményt 1564-ben Báthory István vette ostrom alá – sikerrel.

A 17. század elején kihaltak a Büdyek, majd több kis birtokos kezén ment keresztül a vár, míg elhagyatva pusztulásnak indult.

Gelénes felől közeledve Vámosatyához, a községhez közel, az úttól balra találjuk a vár maradványait. A közúttól kb. 30 perc alatt juthatunk gyalog a várhoz részben szántón, részben bozótoson keresztül. Jól kivehető körítő külső vizesárok, csekély falmaradványok.

Büdy-ház

A történelmi emlékparkkal szemben, az út túloldalán a Büdy-ház található, melyben képeslap- és bélyegkiállítás tekinthető meg. Külön szobában H0 méretarányú vasútmodell és korabeli fényképek mutatják be a településről a járási, megyeszékhelyre és a fővárosba utazás állomásait. A község a megújulás megálmodójának, dr Berényi Lászlónak a munkáját díszpolgári címmel ismerte el és a jogi egyetemi tankönyveit, bírói talárját és emléktárgyait egy itt található szobában mutatja be.

Történelmi Emlékpark

A vámszedés helyén 2000 óta bővül a község központjában található emlékpark, mely a község történelme egyes eseményeinek állít emléket. A városháza és az óvoda között elhelyezkedő téren látható a község címerét ábrázoló mozaik kép, mögött ünnepnapokon a zászlók lobognak. A címer az alapítványt is létrehozó dr Berényi László ajándéka és Körtvélyesi Zsolt munkája. Parkos, virágos környezetben itt pihenhetnek meg az átutazók, turisták. 2010-ben átadták az elesetteknek, a hősöknek és a vámszedésnek emléket állító, kopjafákból készített hősi múltat bemutató emlékparkot.

Bockereki-erdő (Védett terület)

Délről érinti a település határát a Szatmár-Beregi Tájvédelmi Körzet-hez tartozó Bockereki-erdő, melyben védett állatok, növények is találhatók.

A mintegy 600 hektáros Bockereki-erdő többek között a fekete gólyák kedvelt fészkelőhelye.

Vámosatya vonzáskörzetében található a Bereg tüdeje, a Bockereki-erdő, amelyet a szerencsés történeti körülmények, kedvező fekvése, elzártsága, viszonylag a természethez közel álló formában, eredeti állapotban maradt fenn a mai napig.

Az erdő a Beregi-síkság legnagyobb összefüggő erdősége, gyönyörű tisztásokkal, gazdag és változatos élővilággal. Az erdőben hatalmas lenyűgöző tisztások találhatók, melyek gazdag faunával rendelkeznek.

Bockereki-erdő természeti és botanikai értékének megőrzése a célunk, mert ez biztosítja a táj szépségét.

Beregbe érkező látogatókat szeretnénk gyönyörködtetni a táj szépségében, melyhez sok segítséget adhat a hagyományteremtés szándékával már második alkalommal szervezett természetvédelmi napok rendezvény.

Vámosatyáért alapítvány erdei iskola és tanösvény megvalósításán dolgozik.

Innen indul a Büdy-vár érintésével Gelénesig haladó Gémes tanösvény.

Az értékes növény- és vadállományt nem csak az itt lakók, a tájvédelmi körzet védi, hanem az 1996-ban megalakult „Bockerek” Vadásztársaság is. Területükön gondos vadgazdálkodással elérték, hogy a vadállomány létszáma és a fajok száma nem csökkent, természetes fejlődésük biztosított.

A vadászterületen előforduló védett állatok közül a vadmacskát borzotvidrátnyestet lehet megemlíteni.

A területhez mérten kiváló egyedekkel büszkélkedik a társaság dám- és gímszarvasból, valamint vaddisznóból.

 Tájház

A község történelmi emlékeinek megőrzésére, bemutatására, a falusi vendégvárás és vendégfogadás céljára az önkormányzat korabeli lakást vásárolt.

A felújítása megtörtént. Vesszőből font kerítéskapu készült az utcafrontra.

A lakás előkertjében a virágos udvarról, a porta tisztántartásáról az önkormányzat gondoskodik.

A nyári konyha előtti részben a vendégek fogadására lócák, padok, asztalok kerültek kiépítésre. A nyári konyha nádfedését felújítottuk, vakolata kijavítva.

A lakás első szobájában egy tiszta szobát kívánunk kialakítani 20. század eleji bútorzattal, vetett ággyal, díszpárnákkal, rongyszőnyegekkel.

A szekrénybe ruhák, ágynemű, stafírung, az asztal étkezéshez megterítve. A belépőben a konyhabútorok és felszerelési tárgyak találhatók. A hátsó szoba alkalmi kiállításoknak ad helyet.

A VTSZ szövetségébe történő társulást követően a tájház és berendezése hátra került és a lakásba vámtörténeti, rendészeti, katonai emlékkiállítás került.

A melléképület felújítása után az 1950-es évekbeli helyi lakás bútorait, berendezéseit mutatja be. Asztalos szerszámok, egy szövőszék és a szövésfonás tárgyai kerültek itt elhelyezésre. Az udvaron kemence épült, a kenyérsütés eszközei és éléskamra tárgyai megtekinthetők itt.

Szervezés alatt a fafaragó és az életmód tábor nyári egyhetes bennlakással.

Várjuk az iskolákat 1-2 napos kirándulásokra, lovaskocsis várlátogatásra.

Az út túloldalán, a tájházzal szemben cserépmúzeum, lámpamúzeum, egyháztörténeti kiállítás látható.

Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/V%C3%A1mosatya